NJE Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Óvoda
Gyengénlátó Változat

ISKOLATÖRTÉNET

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

ELŐZMÉNYEK

A kecskeméti elemi iskolák tekintetében 1777-ben és az 1806-ban kiadott Ratio Educationis meghagyta az iskolák felekezeti jellegét.

A népoktatási törvény 1868-ban előírta a népiskolák létrehozását.

A város elhatározta, hogy az igényeknek megfelelő helyeken négy új kerületi iskolát épít. Az első, kerületi népiskola (ez jelenleg a Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola) tervrajzát 1875. május 12-én mutatták be az iskolaszéknek. A kiszemelt telket a tanács csak hosszas alkudozás után tudta kisajátítani, ezért öt évig kellett várni a 12 tantermes iskola felépítésével.

 

AZ ELSŐ ÉVEK

1880-ban a földszinten és az emeleten is 6-6 tanteremmel, a szükséges mellékhelyiségekkel elkészült az iskola. A mérnöki hivatal által tervezett épület főmérnöke Beretvás Sándor, almérnöke – Kossuth egykori titkára – László Károly volt.

           

A tanítás színvonalának emelését fontosnak tartotta a tantestület. Ezt bizonyítják az iskolából kiinduló újító törekvések. Itt próbálták ki a hangjegyek alapján történő tanítást, valamint itt használták először a rajz tanításához egységes mintagyűjteményt is. Molnár Imre tanító ABC és Olvasókönyvet szerkesztett, amellyel a városban felváltották a korábban használatos tankönyvet. Geday Sándor javaslatára egységesítették a vezényszavakat és a tantervet a testnevelés oktatásában.

 

Az 1891/92-es tanévben az iskolának 1082 tanulója volt. A vonzáskörébe tartozó IV. tizedben a tankötelezett korú gyerekek több mint 90 %-a járt már iskolába. Ez messze meghaladta a városszéli és a pusztai iskolák létszámát. Új osztályokat nem szerveztek, ezért az osztálylétszámok megmaradtak 90 fölöttiek.

1904. augusztus 25-én Pásthy Károly lemondott népiskolai igazgatói beosztásáról. Munkakörét helyettese, Kerekes József vette át.

 

 

AZ ÖNÁLLÓ IGAZGATÁSÚ ISKOLA

 

1907-ben az irányítás, ellenőrzés javítása érdekében a népiskolák élére igazgató-tanítókat neveztek ki. Az első kerületi népiskola igazgatója Bíró Ádám lett. Ebben az időben az iskola pedagógiai tevékenysége a többi közégi iskolára is hatást gyakorolt. Pócsy Blanka tanító tanulmányúton vett részt Finnországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában. Tapasztalatairól a városban és több helyütt is előadásokat tartott.

1910-ben áttértek a csak délelőtti oktatásra. Az iskolafejlődést lassította a várost súlyosan károsító 1911. július 8-i földrengés. Az 1911/12-es tanév csak a helyreállítás után október 16-án kezdődött. Jóval kevesebben iratkoztak be, mint az előző években. 1914-től iskolánk hadikórház volt. 1918 szeptemberében szabadult fel a háború alatt műtőként használt első emeleti tanteremsor. Iskolánk erőteljesen bekapcsolódott a népművelésbe. 1923-ban Bíró Ádám a népiskolák felügyelő-igazgatói teendőit vette át. Az iskola élére Kéry Menyhért tanító került. Még ebben az évben napközis ellátást tudtak biztosítani.

Az 1925/26-os tanévben felújították az iskola berendezését. A személyenkénti 50 aranyfillér – jelképes – tandíjat az ifjúsági és a tanári könyvtár fejlesztésére fordították. 1925. december 2-án iskolánkban tartották a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepélyt..

1931-ben Hatvani Pál vette át iskolánk vezetését. Igazgatósága alatt sokat fejlődött az énekoktatás. Külön figyelmet fordítottak a diákok testkultúrájának fejlesztésére is.

A harmincas évek végén már érződik a háborús készülődés az iskola életében is. A tantestület és az osztályok légoltalmi kiképzést kapnak. Katonai szolgálatra hívnak be a tantestületből több férfi tanárt. A légvédelmi készültség miatt két termet lefoglalnak.

1944. október 12-től az egész iskolát lezárták beszállásolás miatt.

 

A HÁBORÚ UTÁN     

Az 1945/46-os tanévtől a kormányrendelet országosan kötelezővé tette a nyolcosztályos iskola bevezetését.

 Iskolánk hivatalos neve I. számú Állami Általános Iskola lett. 1951-től kezdődik meg az iskolaépület korszerűsítése, elkészül a tornaterem tervezete.

1962-ben iskolánk a városi tanácstól engedélyt kapott épületének bővítésére, mert az addigi 12 tanterem kevésnek bizonyult. Nyolc tanterem, ebédlő, valamint politechnikai műhely építését tervezték. Az új épületrészt 1965-ben adták át.

 

Az 1962/63-as tanévben megkezdték a nyelvi tagozatú osztályok szervezését. Ezekben heti 8 órában oktatták az orosz nyelvet, valamint az angol nyelvet. A városban ez volt az első ilyen jellegű kísérlet. A nyelvi tagozat a mai napig is iskolánk egyik jellegzetessége. 1969-ben megszűnt az orosz nyelvoktatás tagozatjellege. Jelenleg angol, német nyelvi oktatás folyik iskolánkban.

 

1971 szeptemberétől egyre több audiovizuális eszköz segíti iskolánkban a nevelő-oktató munkát.

 

                                                        ÚJ NÉVVEL

1972-ben határozta el tantestületet és a tanulóifjúság, hogy felveszi az iskola Petőfi Sándor nevét. Ez 1973. március 15-én meg is valósult. Névadónk mellszobrát is helyet kapott az iskola épületében. Alkotója Pálffy Gusztáv kecskeméti szobrászművész.

1974 decemberében nyelvi laboratóriummal gazdagodott az épület, mely 26 fős tanulócsoport részére tette lehetővé a legmodernebb nyelvi oktatást.

Az 1978/79-es tanévben teljesen felújították az iskolát. Új világítás, központi fűtés bevezetése, a szaktantermek berendezése modern eszközökkel, mind-mind a korszerű oktatás megteremtését szolgálták. Az 1980/81-es tanévben a városban az elsők között elkészült a zártláncú tévéhálózat.

Már ekkor megkezdődött a végzős hallgatók szakmai gyakorlatának biztosítása. Szoros kapcsolat alakult ki az óvodákkal, amely keretén belül ellátogatnak hozzánk a nagycsoportosok, akik közül többen a mi iskolánk diákjai lesznek.

1983-tól a létrejött Tanítóképző Főiskola hallgatóinak szakmai képzését vállalta iskolánk.

ÚJ KIHÍVÁSOKNAK MEGFELELVE

 

            1986 decemberében íródott alá az a szerződés, amely alapján az iskola a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája lett.

 1991/92-es tanévtől minden alsó tagozatos osztályunk bekapcsolódott a hallgatói képzésbe. 1992 szeptemberétől a főiskolai oktatásban is részt vettünk,

Az 1992/93-as tanévtől az idegen nyelvi képzésben résztvevő  hallgatók felkészítését is elkezdődött angol nyelven, majd két évvel később német nyelven is. 1996/97-től általánossá vált a műveltségterületi képzés kiterjesztése (magyar nyelv és irodalom, vizuális nevelés, ember és természetismeret, ének, ember és társadalom, testnevelés műveltségterületi képzések) is.

           

            Az 1999/2000-es tanévtől iskolánk a Nemzeti Atlétikai Program műhelyiskolája lett.  2000-ben megkezdtük a COMENIUS 2000 minőségbiztosítás II. intézményi modelljének kiépítését.

            2000/2001-es tanévben megkezdte működését a Hirös Alapfokú Művészetoktatási Iskola, melybe tanulóink 30-40 %-a járt. Itt színjáték, néptánc, kézműves- és tűzzománc-foglalkozás várja őket.

2003 októberében az Oktatási Minisztérium Minőségbiztosított iskola címet adományozott az intézménynek.  

            Az öreg falak között kiegyensúlyozott, eredményes és innovatív pedagógiai-szakmai munka folyik. Fontos volt az idegen nyelvek magas óraszámban történő oktatása, az informatika világának alaposabb megismerése, a magas szintű kommunikáció kapcsolatépítő Nemzeti értékeink, hagyományaink mellett ismerjék meg és fogadják el más népek kultúráját, eltérő szokásait; ennek elősegítése céljából elindult 2006 szeptemberétől az EU-s ismertek oktatása az első osztályosaink számár; Magyarországon egyedüliként.

Ugyancsak 2006 szeptemberétől vezettük be egyik első osztályunkban a projektpedagógiát, mint tanítási stratégiát.

Fenntartói döntést követően 2012. szeptember 1-jén új helyen, a Kertészeti Főiskola épületébe költözött át az intézmény, melynek neve: Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda. 2017 augusztusától a Pallasz Athéné Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Óvodaként működik.

Jelenleg 320 tanuló jár iskolánkba. A tantestület évente több száz főiskolás hallgató számára biztosít magas színvonalú pedagógiai - szakmai gyakorlati lehetőséget.

Iskolánk szemléletét tükrözi, hogy a modern eszközökkel folyik az oktatás, innovatív szemlélet uralkodik, hangsúlyos a tanórán kívüli tevékenységek nevelő hatása. Tanítás után sokféle elfoglaltság várja az érdeklődő diákokat: témahetek, projektnapok, karének, furulyaszakkör, kosárlabda-akadémia, néptánc, képzőművészeti szakkör, színjátszókör, angol/német nyelvvizsga-és verseny felkészítő, lego-robotika, klubnapközis tevékenységek. A kisiskolások játszva tanulnak, saját játszótér, atlétika pálya és korszerű tornacsarnokban tölthetik el mindennapjaikat. Az indítandó osztályok irányultságai: magyar-angol két tanítási nyelvű osztály, természettudományi irányultságú, idegen nyelvet is tanuló osztály, sportirányultságú, idegen nyelvet is tanuló osztály, mely a együttműködési keretek között működik a Mercedes-Benz Kosárlabda Akadémiával. Az iskola 2016-ban elnyerte a regisztrált Tehetségpont címet.